‘Empireum’ / Belső fény

Kép: Vadász Csenge

‘Empireum’ / Belső fény

A ‘Belső fény’ feladat ihletője a 2015-ben Paksi Endre Lehel által létrehozott ‘Több fény! Fénykörnyezetek’ kiállítás katalógusában a konceptuális fényábrázolások szövegében fellelhető Empireumra tett utalás:

„Az egykor konszenzuálisnak tekinthető túlvilági aranyfényt a barokk korban számos hazai alkotáson jelenítették meg a festők. Falconer Xavér Ferenc ​a fizikai teret is ábrázolja (Szent József halála, 1764), de egy felhőcsíkkal elkülönítve érzékelteti, hogy a teremtett anyagi világ megnyílik, és olyan mögöttes tartalmat enged láttatni, ahol már az Empireum aranyfényei látszanak.”1

Kép forrása: ‘Több fény! Fénykörnyezetek’ katalógus, 59.o.

Az Empireum fogalma a ‘Több fény!’ katalógus bemutató, Peternák Miklós által írt szövegében mély elemzésben olvasható, ebből részlet:

„… A görög eredeti – ha hihetünk a Wikipédia kollektív bölcsességének, melyre egyébként máshol Paksi Endre Lehel is hivatkozik, a latin empiricus mintája – az ἐμπειρικός (empeirikós, tapasztalt) ami pedig az ἔμπειρος (émpeiros, valamiben gyakorlott) nyomán az ἐν (en, -ban, ben) + πεῖρα (peîra, próba, próbálkozás, kísérlet) tőre megy vissza, melyről fentebb már volt szó. Ez a kis etimológiai gyakorlat megmutatta, hogy az Empireum mind a földi hatalom, mind a tapasztalás, a kísérlet és tévedés szférájától függetlennek tekintendő – bár a fogalom konstrukciójában, konnotációiban mindez tetten érhető. Ám ha ez így lehetséges, vagyis olyasmiről lenne szó, amihez nem ér fel a tapasztalás, miként beszélhetünk akkor róla?

A választ megadja például Hugo de Sancto Victore: „Az egész érzékelhető világ ugyanis mintegy Isten ujjától írott könyv…,és az egyes teremtmények mintegy valamely figurák, melyet nem emberi tetszés talált ki…” (In: Marosi Ernő (ö. á.): A középkori művészet világa. Budapest: Gondolat, 1969. 28–29.)Ez az „írott könyv” Galilei szerint ugyan a matematika nyelvén van írva, médiumát tekintve azonban sajátos „fényírás”. Itt most Johannes Scottus Eriguenát idézzük: „A fények atyja pedig a mennyei atya, az első fény és a kezdet, tőle születik az igaz fény: Igéje, mely mindent teremtett és minden fenntart, egyszülött fia. Tőle, vagyis az Atyától ered a vele és Igéjével egylényegű fény, a Szentlélek, az Atya és Fiú lelke, melyben és mely által a kegyelmek és adományai mindenek között szétosztatnak. (…) csoda-e, ha mindent, ami a hozzáférhetetlen fényt oly módon, hogy hozzáférhetővé váljék, eljuttatja a tiszta értelemhez, értelmünktől nem akadályoztatva, fényként fogunk fel, amely megvilágítja a lelkeket, s őket teremtőjük megismerésére hívja? Vegyünk példát a természet legbelső rendjéről. Ez a kő vagy az a fa számomra fény; s ha azt kérded, miképpen, az értelem arra int, hogy azt feleljem neked, miszerint ezt vagy azt a követ szemlélvén, sok dologra bukkanok, melyek lelkemet megvilágosítják.” (Johannes Scottus Eriugena, in. Marosi, i.m., 22–23.) 

Az Isten ujjával írott könyv tehát, vagyis a világ, ahol élünk, maga a fénykörnyezet. …” 2

Hallgatói projektek:

Vadász Csenge: Light 1, 2021/22 II. félév

Vadász Csenge (intermédia, III. év)

„Ez egy rövid felvétel, ahol papírra igyekeztem fénnyel “festeni”. Különböző üvegeket helyeztem a papír mellé (sima vizes, színes, parfümös), és fénnyel átvilágítottam. Az alatta lévő zene egy 428hz-es meditációs zene részlete. Az alap elképzelés az volt, hogy milyen fényeket láthatok meditáció alatt a zene hatására.”

Kép forrása: PETERNÁK Miklós: Több fény! Katalógus bemutató 9.o. hivatkozás (‘https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ptolemaicsystem-small.png’)