Webalapú vjing / Live Coding – FLxER / Hydra – #intermedia #mke Fényművészet

Webalapú vjing / Live Coding – FLxER / Hydra

A programozó attitűd előképe volt többek között a demoscene, mely a szabad megosztás és szoftverhasználat, valamint az open source tradíciót is tovább örökítette a digitális képlovasok számára. Nemzetközi hálózatok alakultak, burjánzott a fájlcsere és a tudásmegosztás VJ fronton is a 2000-es évek elejétől. A virtuális heterotopikus térben, a neten, a vizuális kibernomád generáció kultúrák közötti kommunikációs terepeket hozott létre megteremtve a digitális képzenészet cserehálózatát. Mészáros Rezső A kibertér, mint új földrajzi tér című tanulmányában említi John Perry Barlow, az Electronic Frointier Foundation¹ egyik alapítója, megfogalmazását a kibertérről, miszerint az, «a cybertér az információs korszakban olyan otthonunkká vált, ahol a jövő polgárai új otthont építő telepesekké váltak.»² Mészáros kitér a kibertérben zajló folyamatok gibsoni felfogására, mely szerint ezek olyan mátrixot, színes elektronikus, karteziánus adattájképet jelentettek, melyben a résztvevők interaktív kapcsolatba lépnek az információval.³ A virtuális térben zajló interaktív társadalmi érintkezés képes megváltoztatni az emberek világnézetét és értékrendjét, valamint olyan új közösségek kialakulására nyújt alternatívát, melyek mentesek a tér korlátaitól és új kölcsönhatások, új társadalmi kapcsolati formák keletkeznek.⁴

A FLxER⁵ nevű szoftver fejlesztője, Gianluca del Gobbo már ebben a kibertérben gondolkodott 1999-ben, amikor elkezdte fejleszteni a szoftvert: nem videoalapú, hanem webalapú irányra épült, fejlesztőkörnyezete az akkori experimentális webes programozói szabvány, a flash, nyelvezete az actionscript volt. A program újítása egyrészt abban rejlik, hogy már a kezdet kezdetén programozott fájlokat lehetett hozzárendelni a fehér alaphoz. Netesztétika szempontjából ez azért releváns, mivel az összes addigi VJ szoftver fekete alapon gondolkodott, tehát a videós és filmes vizuális attitűd által meghatározott világban. Másik nagy újítás a komponálási lehetőségekben volt: a layerek kulcsolás nélküli rétegződésükben találhatók, mely objektumorientált térbeli montázs készítésére ad lehetőséget, tehát ‘tiszta’, képhiba mentes kompozíciók jöhetnek létre. A program további újítása, hogy mellőzte a videókeverőt, a kommunikáció egy rooter segítségével akár országhatárokat átívelően létre tudott jönni a valós időben és különböző terekben. A FLxER hírnöke volt egy olyan paradigmaváltásnak, mely a sampling-újrahasználás-szerver-közösség tengelyen mozgott, ahogy Paul Miller a sampling-el kapcsolatban fogalmaz: „egy-egy sample-t, samplingelés közben folyamatosan használnak és újrahasználnak a digitális fájlcsere által (a komputerek és szerverek között). A sampling lehetővé teszi a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mottó, szállóige megvalósulását.”⁶ A FLxER filozófiája ezáltal minden más VJ szoftvertől eltérő volt, a kor vívmányait használta, a web-re hagyatkozott. Ma már nem idegen ez a gondolkodásmód: felhőalapú rendszerben élünk, programozunk – cloud computing – a weben végezzük hétköznapi tevékenységi körünk nagy részét.

A virtuális közösségek hamarosan felbukkantak a fizikai környezetben is.⁷ Például a FLxER közösség először virtuálisan, aztán a fizikai térben is kiterjeszkedett, mára az egyik legnagyobb audiovizuális network, az AVnode⁸ alapítója, mely nem kisebb feladatot tűzött ki célul, mint összefogni a nemzetközi porondon ténykedő audiovizuális előadóművészek: VJk, audiovizuális performerek, vizuális zenészek seregét és egy nagy adatbázist teremteni a jövőbeni online és valós kommunikáció elősegítése érdekében. Ez az elképzelés hasonlít az E.A.T. Experiments in Art and Technology 60-as években létrehozott művészeket és mérnököket társító „matching agency”-nek nevezett működéséhez, „amelynek keretében az egyes művészek felvetéseihez megkeresik a területhez legjobban értő, együttműködésre kész mérnököket, és segítenek a közös munka elindításában.”⁹

Hivatkozások:

¹„The Electronic Frontier Foundation is the leading nonprofit organization defending civil liberties in the digital world. Founded in 1990, EFF champions user privacy, free expression, and innovation through impact litigation, policy analysis, grassroots activism, and technology development.” https://www.eff.org/
² „Cyberspace is the homeland of the Information Age, the place where the citizens of the future are destined to dwell.” John Perry BARLOW: Coming Into the Country, 1991 Electronic Frontier column in Communications of the ACM – https://w2.eff.org/Misc/Publications/John_Perry_Barlow/HTML/complete_acm_columns.html MÉSZÁROS Rezső: A kibertér, mint új földrajzi tér, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszék. Tanulmány fordítása szerint: «a szülőföldje az információs korszaknak, és a hely, ahol a jövő polgárai arra vannak utalva, hogy itt elidőzzenek»
³ William GIBSON amerikai-kanadai író, U.o. 493.o.
⁴ U.o. 494.o.
⁵ https://flxer.net/
⁶ „Individual samples can be used and reused with the transfer of digital files between computers and servers. Sampling allows one to “think global and act local” Paul MILLERre hivatkozik Timothy JAEGER: VJ: Live Cinema Unraveled, Handbook for Live Visual Performance, M.F.A. University of California, San Diego 2006 17.o.
⁷ „virtual communities quickly formed. The sense of collective then translated from the virtual world onto physical spaces.” VJing from Wikipedia, the free encyclopedia Based upon the revision last edited by 77.12.27.96. at 13:00, 25 July 2010. Greyscale Publishing 2010 34.o.
⁸ http://avnode.org/
⁹ SZEGEDY-MASZÁK Zoltán: Művészet, mint kutatás: Experimentalizmus a médiaművészetben, 2006 http://www.mkf.hu/